Indul a salakszezon, Nadal világelsõ lehet

Rafel Nadalnak komoly esélye van arra, hogy átvegye a vezetést Federertõl a következõ hetekben

Mindenek elõtt térjünk ki a különbözõ borítások közötti legalapvetõbb eltérésekre. Más a labda sebessége pattanás után; eltérõ mértékben pörögnek a labdák, miután érintkeztek a talajjal; nem azonos magasságba pattannak az ütések; a játékosok mozgása is különbözõ.

Lepattanás után a labda salakon repül tovább a leglassabban, illetve ott emelkedik a legmagasabbra. A skála másik végén mindkét kategóriában a füves borítás áll: lepattanás után eredeti sebességének csupán 59 százalékával repül tovább a labda salakon, mûanyag-borításon 68, füvön 70 százalék ez az arány. Salakon jobban érvényesülnek a pörgetések, többet alkalmaznak nyeséseket, röptéket, a játékosoknak pedig másképp kell helyezkedniük, és kitartóbbnak kell lenniük.

Április környékén eljön a salakmenõk ideje, sokan viszont csak szenvednek a vöröses felületen. Mindenek elõtt a salak elveszi a szervák erejét, és nagy türelmet igényel a pontok végigjátszásához. Elsõsorban a spanyolok és a dél-amerikaiak ideje ez, de mások is igyekeznek felkészülni erre a speciális idõszakra. Andy Murray például 15 évesen ellátogatott a híres barcelonai Sanchez-Casal akadémiára, hogy fejlessze a technikáját és hozzászokjon a hosszabb menetekhez, a sok ütéshez.

Ennek megfelelõen fizikailag megterhelõbb a játék: többet és gyorsabban kell futni, folyamatosan koncentrálni, figyelni az ütésekre – ha rosszul választ egy játékos, a gyenge ütést azonnal megbüntetheti ellenfele. A viszonylag magasra pattanó és lassú labdák miatt nehéz gyorsan nyerõt ütni, türelmesnek kell lenni a jól felépített pontszerzésekhez.

Az ideális teniszezõ ezen a borításon alapvonal-játékot játszik, méghozzá támadólag, erõs fizikailag (mind a lábmunkáját, mind az ütéseit tekintve), gyors és mentálisan felkészült a hosszú labdamenetekre és hosszú meccsre.

Kiválóan lehet tanulni salakon. A lassabb labdák kedveznek az erõs tenyereseknek, melyeket a lehetõ legjobban lehet pörgetni, ugyanakkor a vállmagasságig felpattanó pörgetett ütések erõsítik a felsõtestet. És akkor még nem is beszéltünk a nyesésekrõl, ejtésekrõl, melyekkel ügyesen lehet mozgatni az ellenfelet, segítségükkel alacsonyan tartható a labda és a játék ritmusa is kizökkenthetõ addigi medrébõl.

Tanácsos sok keresztet ütni, kiszorítani az ellenfelet valamelyik szélre, ami máris potenciális nyerõ ütést jelent az üresen maradt oldalon. Alapvetõen másfél-három méterrel az alapvonal mögé helyezkednek a játékosok, így van idejük visszaadni az erõs és elérni a széles ütéseket, viszont bajba kerülhetnek a rövidítéseknél és a röviden, éles szögben megütött labdáknál. Utóbbiak és a magasra pörgetett mély labdák tehát alapvetõ fegyverek, ezek kombinációja pedig különösen erõs támadójátékot eredményez.

Rafael Nadal mindenek elõtt salakon elért eredményeinek köszönheti stabil második helyét a világranglistán. Roger Federer elõnye az utóbbi hetekben erõsen megfogyatkozott, így nyár végére Nadal könnyen beelõzheti a ranglistán. A spanyol minden salakos tornán favorit, így a Roland Garroson is, amit az elmúlt három évben rendre megnyert. Ha ehhez hozzávesszük a többi tornát és Federer gyengélkedését, kijelenthetjük: Nadalnak jók a szorzói.

Nadal mellett jól szerepelhet a többi spanyol, elsõsorban a 2002-ben döntõs, egy évre rá gyõztes Juan Carlos Ferrero, valamint David Ferrer és Tommy Robredo – de talán a világranglistán jelenleg 21. Carlos Moya is megvillanhat még.

Rajtuk kívül argentinokat és hazaiakat érdemes említeni: David Nalbandian és Guillermo Canas boldogíthatja a dél-amerikai szurkolókat, Richard Gasquet, Paul-Henri Mathieu és Jo-Wilfried Tsonga játéka pedig a franciák pulzusát emelheti okkal a magasba.

Párizsban fordulnak elõ a Grand Slam-tornák legnagyobb meglepetései is, 2004-ben például két kevéssé ismert, s azóta jelentõsen visszaesett argentin, Gaston Gaudio és Guillermo Coria játszotta a döntõt, 2005-ben pedig fináléig jutott a szintén argentin Mariano Puerta.

A hölgyeknél már nem volt ilyen változatos a küzdelem, 2004 kivételével az elmúlt öt évben rendre a belga Justine Henin nyert, amikor nem, akkor Anasztaszja Miszkina emelhette magasba a serleget. 2002-ben családi döntõt játszottak a Williams testvérek, melyben Serena verte Venust.

Férfiak:
2007: Raffael Nadal – Roger Federer 6:3, 4:6, 6:3, 6:4
2006: Raffael Nadal – Roger Federer 1:6, 6:1, 6:4, 7:6 (7-4)
2005: Raffael Nadal – Mariano Puerta 6:7 (6-8), 6:3, 6:1, 7:5
2004: Gaston Gaudio – Guillermo Coria 0:6, 3:6, 6:4, 6:1, 8:6
2003: Juan Carlos Ferrero – Martin Verkerk 6:1, 6:3, 6:2

Nõk:
2007: Justine Henin – Ana Ivanovic 6:1, 6:2
2006: Justine Henin – Szvetlana Kuznyecova 6:4, 6:4
2005: Justine Henin – Mary Pierce 6:1, 6:1
2004: Anasztaszja Miszkina – Jelena Gyementyjeva 6:1, 6:2
2003: Justine Henin – Kim Clijsters 6:0, 6:4

origo.hu