Exkluzív interjú Szávay Ágnessel –

Szávay Ágnes már nagyon várja a Justine Henin elleni összecsapását

– Az év elsõ hónapjainak sikertelensége után az elmúlt hetekben úgy tûnt, hogy kilábalt a hullámvölgybõl. Minek tulajdonítja, hogy túlesett a korábbi nehézségeken?

– Ennek nagyon sok összetevõje van. Örülök, hogy kikerültem a gödörbõl, ahová alighanem lelki dolgok miatt jutottam. Az elmúlt két versenyen már nagyon jól játszottam, szerintem újra rátaláltam a helyes útra, és visszatért a régi formám is.

– Tudja, hogy mi okozta a problémát az év elején?

– Elég nagy nyomás nehezedett rám. Egészen más úgy teniszezni, hogy nekem kell hoznom a kötelezõ gyõzelmeket, miközben mindenki engem akar legyõzni. A kellemetlen vereségekkel együtt úgy érzem, hogy ebben is sikerült fejlõdnöm idén.

– Mikor volt a legmélyebben?

– Nagyon rosszul kezdõdött az év, nem nyertem egyetlen egyéni meccset sem Ausztráliában. A budapesti Fed Kupa-szereplés és a párizsi torna jól sikerült. Antwerpenbe fáradtan érkeztem, az utolsó pillanatban estünk be a versenyre, majd a legrosszabb szakasz az indiai tornákra és talán Miamira esett.

– A tavalyi sérülést vagy az év eleji vereségeket viselte rosszabbul?

– Egyértelmûen a vereségeket. A sérülés ebben a nagy teljesítményt követelõ sportágban bármikor elõfordulhat.

– A vereségek csak önmagukban bosszantották vagy gondolt arra is, hogy kevesebb világranglista-pontot tud gyûjteni?

– A világranglista élmezõnyében szerepelni jó dolog, de annyira nem érdekel. Inkább lelkileg volt nehéz feldolgozni a korai kudarcokat.

– A pontszámítási rendszer és az ön szereplése mégis azt eredményezte, hogy április közepéig szépen lassan kúszott elõre a rangsorban…

– Tavaly az év elsõ hónapjaiban még csak kisebb tornákon indultam, így eddig nem kellett megvédenem a pontokat, én ezzel stabilan tartottam a helyemet, míg mások visszaestek a listán. Ha viszont rosszul szerepelek, én járhatok ugyanígy az év második felében.

– Az elmúlt egy évben minek tudott a legjobban örülni?

– Elsõsorban annak, hogy teljesen másként kezelnek a WTA Touron. Kellemes érzés, hogy láthatóan sokkal jobban megbecsülnek, figyelnek és fel is néznek rám.

– A nehezebb idõszakokban gondolt arra, hogy esetleg pszichológushoz fordul?

– Az edzõim nagyon közel állnak hozzám, így nagyon sokat tudnak nekem ebben is segíteni, ahogy az Agykontroll-módszer is. Persze nem feltétlenül csak ez, hanem az edzésprogram is sokat számított.

– Hogyan néz ki a következõ hetek programja?

– Berlinben és Rómában is rangos, Tier I-es versenyen indulok, remélem, jó néhány meccset tudok majd játszani a Roland Garros elõtt. Rómában és Párizsban párosban is elindulok az orosz Szafinával.

– Jelentettek valamekkora kárpótlást a párosban elért sikerek akkor, amikor egyesben botladozott?

– Nem igazán. Természetesen örültem a Dinarával elért gyõzelmeknek, de az egyéni vereségszériát nem szorította háttérbe.

– Mikor jön el az az idõ, hogy eljuthat egy Grand Slam-tornán a legjobbak közé, akár a döntõig?

– Akár már most a Roland Garroson.

– Ez ilyen egyértelmû?

– Ez a terv.

– A pekingi olimpia hogyan illeszthetõ a programba?

– Eléggé kilóg a WTA Tour-sorozatból, hiszen elõtte és utána is amerikai versenyek lesznek. Én az olimpia elõtt nem megyek a tengerentúlra, de van olyan teniszezõ is, aki végigjátssza ezeket e heteket, ráadásul a US Open után ismét ázsiai tornák következnek. De tehernek semmiképpen nem nevezném az olimpiai indulást.

– Van olyan játékos, akivel mindenképpen szeretne még az idén összekerülni?

– Igen, Justine Heninnel. Nem lehet más célom, mint hogy õt is legyõzzem.

Farkas Dávid

inforadio.hu