Esõ után Nadal-diadal a US Openen

Ez Nadal zsinórban harmadik sikere Grand Slam-tornán, és 24 évesen elmondhatja magáról, hogy megnyerte az Australian Opent, a Roland Garrost, Wimbledont és a US Opent – hetedik férfiteniszezõként neki is összejött a karrier Grand Slam.

Az idõjárás jól elszórakozott Rafael Nadallal és Novak Djokoviccsal, kérdés, hogy ezt a két teniszezõ értékelte-e… A US Open férfi egyes döntõjét vasárnap el kellett halasztani a zuhogó esõ miatt, majd hétfõn sem maradt el az égi áldás (avagy átok, ahogy tetszik).

A hosszú esõszünetig mindenesetre Nadal tett meg egy nagy lépést a gyõzelem felé. A spanyol klasszis jól kezdett, rögtön az elején elvette Djokovics adogatását. Ez még önmagában nem lett volna elég, hisz a szerb 2:2-nél egalizált, de Nadal három bréklabdához jutott ezután, és bár sorra hagyta elveszni a lehetõségeket, végül csak ismét elõnybe tudott kerülni.

A játékot és az idegei fölötti uralmat elvesztõ Djokovics (egy figyelmeztetésért cserébe) az ütõjén töltötte ki dühét… Dühöngeni lehetett, ez sem segített azonban semmit, Nadal 3:2 után megtartotta a fórt és behúzta az elsõ játszmát.

A második szettben az elsõ brék Djokovicsé volt, miután Nadal kettõs hibával és rontásokkal nehezítette meg saját dolgát. A szerb elhúzott 4:2-re, csak hogy világelsõ ellenfele visszakapaszkodjon 4:4-re, 4:4, 30–30-nál pedig jött a már említett esõszünet. Az Arthur Ashe Stadion kiürült, a szervezõk ismét elgondolkodhattak azon, hogy esetleg be kellene fedni a pályát, a dörgéssel és villámlással érkezõ esõ pedig vigasztalanul szakadt – de ezúttal, ellentétben a vasárnapival, elállt, így nem volt szükséges a halasztás.

Djokovics igen kényes helyzetben kezdett adogatni, de hozta – ha nehézségek árán is – szerváját, így 5:4-es vezetésénél Nadalnak a szettben maradás volt a dolga. A játék fantasztikus labdamenetekkel indult (kettõ ide, egy oda Nadal szempontjából), majd a spanyol gyõzelmével végzõdött – 5:5. A szerb magabiztosan hozta adogatójátékát, így a világelsõ másodszor szervált a szettben maradásért. Djokovics játszmalabdához jutott 30:40-nél, és értékesítette is azt, miután ritörnje nagyon közel csapódott le Nadalhoz, a spanyol pedig „világgá ütötte” a labdát. Egy egy a játszmák aránya, két óra egy perc (plusz az esõszünet) telt el, maratoni csatára volt kilátás. Ez volt Nadal elsõ elvesztett játszmája a 2010-es US Openen – továbbra sem lehet a férfitornát megnyerni elbukott szett nélkül.

Djokovics önbizalomtól duzzadva vágott neki a harmadik szettnek, ez játékán is látszott, egész addig, míg a spanyol fel nem pörgött és 1:1 után el nem vette szerváját. 3:1-nél dupla brékelõnybe kerülhetett volna Nadal, de elszúrta elsõ két sanszát, több meg nem volt, mert Djokovics bebombázott egy szervát, majd köszönte szépen az elsõ kiemelt rossz, hálóba szálló ütését.

Nadalnak még késõbb is volt esélye nagyobb elõnybe kerülni, de nem élt vele, így ki kellett szerválnia a játszmát. Mivel addig összesen két pontot veszített adogatóként a szettben, elég jó sansza volt… Djokovics 15–30-ig eljutott, de Nadal remekül összpontosított, kiválóan szervált – nem hiába mondta még a torna elõtt, hogy ez döntõ lehet – így végül 6:4-re hozta a harmadik szettet.

A szerb teniszcsillag ott volt, ahol Federer ellen az elõdöntõben, és kis híján oda került, ahol a part szakad: Nadalnak a negyedik szett elején ismét volt bréklehetõsége. Djokovics elképesztõen nagyot küzdött és nem adta a szerváját, legalábbis ekkor, Nadal ugyanis 1:1 után elvette azt. Djokovics lelki és fizikai ereje eddig tartott, Nadalt már nem lehetett megállítani. A szerb teniszezõ ugyan elmondhatta, hogy 20 (!) bréklabdát hárított a meccsen, de ez semmit nem ért – Nadal erõtõl duzzadó játékkal fejezte be a mérkõzést, ezzel megnyerte azt a nagy tornát, amely még hiányzott neki.

Huszonnégy évesen Fred Perry (26), Don Budge (23), Rod Laver (24), Roy Emerson (27), Andre Agassi (29) és Roger Federer (27) után õ is karrier Grand Slammel büszkélkedhet ezentúl – megint fantasztikus két hete volt.

HÁROM DIADAL GRAND SLAM-TORNÁN EGY ÉVBEN:

Jack Crawford (1933), Fred Perry (1934), Tony Trabert (1955), Lew Hoad (1956), Ashley Cooper (1958), Roy Emerson (1964), Jimmy Connors (1974), Mats Wilander (1988), Roger Federer (2004, 2006, 2007), Rafael Nadal (2010)*
*: nem számoltuk a három Grand Slamet, azaz Don Budge 1938-as és Rod Laver 1962-es, valamint 1969-es négyes diadalát.

NADAL KARRIER GRAND SLAMJE:

Australian Open: 2009
Roland Garros: 2005, 2006, 2007, 2008, 2010
Wimbledon: 2007, 2010
US Open: 2010

NSO