Djokovics simán verte Monfilst, döntés az utolsó mérkõzésen

A két teniszezõ világranglistás helyezése (3. ill. 12.) és egymás elleni mérlege (5–1, mindössze egy 2004-es Future-tornán aratott diadal Monfils részérõl) is hazai sikert ígért a találkozó elõtt, amelyre szükségük is volt a szerbeknek, hiszen csak így tarthatták életben gyõzelmi esélyüket.

Djokovics nagyszerûen kezdte az összecsapást, amellett, hogy adogatásaiból még csak pontot sem veszített (!), egyszer brékelni tudta Monfilst, így hamar 4:1-es elõnyre tett szert.

A francia ezt követõen könnyedén hozta szervajátékát (4:2), sõt, bréklabdához is jutott a szerb adogatásánál, ám Djokovics megfordította a gémet, és végül 5:2-re módosította az állást, majd egybõl fogadólehetõségekhez jutott, amelyekbõl a másodikat ki is használta, így 36 perc alatt behúzta az elsõ játszmát (6:2).

A folytatásban az összkép nem nagyon változott, a hazai teniszezõ magabiztosan húzta be saját szerváit, és 3:2-es vezetésnél két bréklabdához jutott, Monfils elrontott fonákja után pedig 4:2-re módosult az állás.

Miután Djokovics ismét nem hibázott, a szett megnyeréséért fogadhatott, ez pedig ezúttal is sikerült neki (6:2), így nyolcvan perc játékot követõen már 2:0 volt a szerb elõnye.

A harmadik szett aztán tartogatott végre fordulatokat is… Elõbb Monfils brékelte le Djokovicsot (1:2), ám a szerb egybõl visszavette elbukott játékát (2:2), majd miután mindketten hozták sajátjukat (3:3), a francia ismét elõnybe került (3:4).

A szerbek persze nem feladásaikról híresek, Djokovics egybõl ki is egyenlített, majd saját szervájából 5:4-re módosított, így Monfilsnak a mérkõzésben maradásért kellett adogatnia.

Djokovics 2 óra 14 perc után mérkõzéslabdához jutott, amellyel élt is (6:4), így Szerbia kiegyenlített (2:2).

NSO