Elkezdődött a Garros: Tizedszer is nyer Nadal?

Vasárnap megkezdődnek a francia nyílt teniszbajnokság küzdelmei.

A nem hivatalos salakpályás vb-nek is becézett viadal érdekesebb adatait gyűjtöttük csokorba.

Emelt díjazás

Idén 28 millió euróra, azaz 8,5 milliárd forintra emelték a francia nyílt bajnokság összdíjazását. A győztesek 1,8 millió eurót (550 millió forint) kapnak, de az első körben kiesők is 24 ezret (7,3 millió forint) vihetnek haza. A párosgyőztes 500 ezer eurót (153 millió forint) kap. Párizsban vezették be legutoljára (2007) a férfiak és nők egyforma díjazását.

Kihívás Djokovicsnak

Bár jelenlegi formáját tekintve nem tűnik igazán esélyesnek Párizsban, Rafael Nadal már a 10. győzelmére hajt idén. Ugyanakkor a szerb Novak Djokovics is nagy becsvággyal készül, hiszen a párizsi trófea – kétszer is döntős volt – még hiányzik a gyűjteményéből.

Füvön kezdték

Az első férfitornát 1891-ben, az első nőit 1897-ben rendezték – 1927-ig füvön. A Roland Garros salakos pályáit 1928-ban hozták létre. Az openéra kezdetével, 1968-ban, a Roland Garros volt az első olyan Grand Slam-torna, amelyen profi teniszezők is játszhattak. Egyébként nem a Roland Garros az egyetlen salakpályás torna, 1975–78-ig a US Opent is ilyen borításon rendezték. Igaz, furcsa, zöld színű salakon. Ezután Flushing Meadowsban végleg áttértek a kemény borításra.

Csak húsz pálya

A másik három GS-tornához képest szerényebb párizsi versenykomplexumban húsz pályán játszanak, a fináléknak otthont adó Philippe Chatrier-stadion küzdelmeit tizenötezren nézhetik, a Suzanne Lenglen-stadionban tízezer ülőhely van, az 1-es pályán háromezer-nyolcszáz.

Jegyek ebéddel

Akár tizenkét euróért is be lehet jutni a versenyekre az úgynevezett öt óra utáni, esti látogatójeggyel. A döntő belépőiért azonban 495 eurót (151 ezer forint) kell leszurkolni, az ellátással egybekötött prémiumjegyekért pedig 1250-et, azaz 382 ezer forintot.