Alcaraznak fájdalmat okoztak az online kritikák

Egy évvel ezelőtt Carlos Alcaraz a férfi tenisz vitathatatlan jövőjeként és egy igazi sportfenoménként sétált ki a kaliforniai sivatagból.

A tinédzser épp akkor nyerte meg első Indian Wells-i címét szettveszteség nélkül, miközben két fő riválisát, Jannik Sinner és Daniil Medvedevet az elődöntőben és a döntőben is különösebb gond nélkül intézte el. Mire a tornának vége lett, ismét ő volt a világranglista első helyezettje.

„Azt mondanám, hogy ez volt a tökéletes torna” – mondta Alcaraz.

Úgy tűnt, a határ a csillagos ég számára, és hogy Alcaraz sok major címet fog nyerni az elkövetkező évtizedekben. Közben viszont az is látszott már, hogy 19 évesen is tisztában volt vele, hogy nehezebb napok is várnak rá. Mielőtt távozott, utalt a fiatal pályafutása csillogó felszíne alatt megbúvó fájdalmas valóságra.

„Ma tökéletesen teljesítettem” – mondta Alcaraz, miután a döntőben véget vetett Medvedev 19 meccses győzelmi sorozatának. „Ezért tűnik olyan könnyűnek, de nem volt az” – hangsúlyozta.

Tizenkét hónappal később megértettük az igazságot az utolsó három szó mögött. Alcaraz számára semmi sem tűnik olyan könnyűnek, mint akkoriban. Az elmúlt egy évben megnyerte élete első wimbledoni címét, de közben egy sor tanulságos pillanaton is keresztülment.

Alcaraz megtanulta, hol vannak a határai a túláradó fizikumának, amikor Miamiban görcsös állapotban kikapott Sinner-től, a Roland Garroson pedig Novak Djokovic-tól. Megmutatta, hogy amikor a játéka nem működik, akkor olyan kevéssé ismert ellenfelekkel szemben is elbukhat, mint Marozsán Fábián és Roman Safiullin, miközben tavaly július óta nem nyert tornát.

Alcaraz vasárnap elismerte, hogy mindez végül elég volt ahhoz, hogy a februári dél-amerikai turné alatt elszomorítsa a híresen jó kedvét.

„Nehéz hónapok voltak számomra” – mondta Alcaraz. „Az önbizalmam egy kicsit lecsökkent, és minden nap küzdöttem az edzéseken, próbáltam az önbizalmamat magasan tartani, vagy legalább olyan magasan, amennyire csak tudtam. Próbálok minden nap önmagam lenni” – mesélte a fiatal spanyol.

Amit viszont sajnos személyeskedésnek vesz, az az, amit a közösségi médiában olvas. Alcaraz elismeri, hogy egy tipikusan telefonfüggő Gen Z-nek lenni nehéz lehet egy játékos önbizalma szempontjából.

„Olyan fickó vagyok, aki sokat nézi a telefont, és sokat látom a kommenteket, amiket az emberek írnak neked” – mondja. „A legtöbbjük nagyon jó, de néhány közülük rossz. Tudod, nehéz ezt kezelni, de én ezt próbálom tenni, hogy távol maradjak mindentől, önmagam legyek, és élvezzem minden egyes alkalommal, amikor pályára léphetek” – mesélte.

Úgy tűnik, Alcaraznak nem okoz gondot, hogy az eredmények helyett inkább a folyamatra koncentráljon, ahogy mondani szokták.

„Nem a veszteségekre vagy a győzelemre koncentrálok. Minden meccsen azt nézem, hogyan érzem magam, hogyan ütöm meg a labdát és hogy hogyan mozgok. Számomra ez az érzésekről szól.” – mondta Alcaraz.

Talán ő és edzője, Juan Carlos Ferrero is erre koncentráltak. Vasárnap, a Felix Auger-Aliassime elleni mérkőzésén Alcaraz minden szettben megszerezte a második bréket, és nem adta le a korán megszerzett előnyét.

„Nagyon jól éreztem magam a pályán. Nagyon magas szinten teniszeztem” – mondta Alcaraz, és boldogabbnak tűnt, mint mostanában.

A következő lépés a címvédése során az Alexander Zverev elleni visszavágó, amit elmondása szerint már nagyon vár, amióta a német játékos legutóbb az Australian Open negyeddöntőjében legyőzte őt. A bosszúvágytól eltekintve azonban igyekszik nem extra nyomást helyezni magára.

„Azt hiszem, az első dolog, amit meg kell tenned, ha meg akarod védeni a címet, hogy elfelejted azt, hogy tavaly megnyerted a tornát” – mondta Alcaraz.

Borítókép: GettyImages