Sabalenka: Eljöhet a pont, amikor a játékosok bojkotálnak egy Grand Slamet

A világelső Arina Sabalenka úgy véli, a pénzdíjak körüli folyamatos feszültség miatt előbb-utóbb elszakad a cérna a teniszezőknél, és bojkottálni fognak egy Grand Slam-tornát.

A férfi és női top 10-es játékosok magasabb részesedést követelnek a négy nagy torna (Major) bevételeiből, emellett nyugdíjjárulék-hozzájárulást és nagyobb beleszólást szeretnének az olyan kérdésekbe, mint például a versenyek időrendje. Sabalenka a római mestertorna előtt állt a nyilvánosság elé; korábban a játékosok meglehetősen óvatosan fogalmaztak a sztrájk lehetőségével kapcsolatban.

„Szerintem eljön a pillanat, amikor bojkottálni fogunk. Úgy érzem, ez az egyetlen módja annak, hogy kiharcoljuk a jogainkat” – nyilatkozta a fehérorosz sztár. „Mi csináljuk a show-t. Nélkülünk nem lenne torna, és nem lenne szórakoztatás sem.”

A világranglista negyedik helyezettje, Coco Gauff azt mondta, „százszázalékig” el tudná képzelni a távolmaradást, amennyiben „mindenki egységesen lépne fel és együttműködne”. Ezzel szemben a világelső Iga Swiatek, bár támogatja a magasabb pénzdíjakat, a bojkottot „túlzásnak” tartja, a brit Emma Raducanu pedig kijelentette, hogy ő biztosan nem venne részt semmilyen sztrájkban.

Hétfőn több éljátékos fejezte ki „mély csalódottságát” az idei Roland Garros pénzdíjai miatt. Bár a párizsi torna kerete 9,5%-kal nőtt, a játékosok szerint ez messze elmarad a torna bevételeinek 22%-ától, amelyre szerintük jogosultak lennének.

„Bízom benne, hogy végül mindenki számára megnyugtató megoldás születik” – tette hozzá a 28 éves Sabalenka. „Úgy érzem, mi, lányok ma már könnyen össze tudunk fogni ezért, mert bizonyos dolgok egyszerűen igazságtalanok a játékosokkal szemben.”

Mennyire reális a bojkott?

Coco Gauff szerint a sztrájk valódi opció lehet, ha a mezőny egységes marad.

„Ha kollektíven megállapodunk, akkor igen” – mondta az amerikai. „Egyedül nem akarnék ilyenbe fogni, de közösségként sokkal többre vagyunk képesek. Más sportágak példájából látjuk, hogy a jelentős áttörésekhez szakszervezeti jellegű összefogás kell.”

A világranglista-második Jelena Ribakina nem vett részt a kampány szervezésében, de követné a többséget: „Ha a többség a bojkott mellett dönt, én benne vagyok. Nem kérdés.”

Iga Swiatek azonban a párbeszéd híve. „A legfontosabb a megfelelő kommunikáció a döntéshozókkal. Remélem, a Roland Garros előtt lesz lehetőség egyeztetni. A bojkott szerintem túl drasztikus lépés… Mi egyéni sportolók vagyunk, egymás ellen versenyzünk, így nehéz elképzelni, hogyan is működne ez a gyakorlatban.”

Emma Raducanu, aki betegség miatt kénytelen volt visszalépni a római tornától, hangsúlyozta, hogy számára a Major-tornák jelentik a sportág csúcsát. „Ezek a versenyek olyat adnak, amit pénzért nem lehet megvenni. Én nem lennék a bojkott részese, de mindenki maga dönti el, mi a fontos neki” – nyilatkozta a BBC-nek.

A világranglista-ötödik Jessica Pegula, aki korábban hangos szószólója volt a játékosok jogainak, márciusban szinte teljesen kizárta a sztrájk lehetőségét: „Imádunk a Slameken játszani, nem hiszem, hogy bárki is bojkottálná őket. Egyszerűen csak kérjük azt, ami szerintünk jár nekünk. Ha a férfiak és a nők összefognak – és ezen a téren már megvan az egység –, akkor nincs semmi rossz abban, ha kiállunk az igazunkért.”

Borítókép: Getty Images